A Palearktikum nyugati felének zárt erdőzónájában szélesen elterjedt, kelet felé egészen Japánig hatoló faj Magyarországon elsősorban a középhegységben és a Nyugat-Dunántúlon fordul elő. A hűvös, nedves élőhelyekhez ragaszkodik, főleg bükkösökben, hegyi patakvölgyekben, szurdokerdőkben él, az Alföldön csak néhány hideg mikroklímájú erdővidékről ismerjük. Elterjedése lokális, és egyedszáma is rendszerint alacsony. A lepkék este és éjszaka repülnek, a mesterséges fényre érzékenyek, de a csalétek kevéssé vonzza őket. Egyetlen nemzedéke március végétől május közepéig rajzik. A hernyó alapszíne zöld, vörösbarna és fehér rajzolati elemekkel tarkított. Hátvonala világossárga, szakadozott. Minden szelvény oldalán egy-egy ferde barna vonal-ka látható. A légzőnyílások feketék, feltűnőek. Oldalvonala vékony, rozsdaszínű, a hát irányában feketével árnyékolt. Feje zöld, két barna csíkkal. Bábként telel. Tápnövényei Rumex, Taraxacum, Polygonum és Vaccinium fajok. (= cervina HÜBNER, [1821]; lepetitii BOISDUVALi[1837]). Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]