Meleg, száraz domb és hegyvidéki tölgyesekben élő lepkefaj, de rendkívül lokális, és sehol sem gyakori., sőt, jellemzően nagyon ritka. A fény és a mesterséges csalétek egyaránt vonzza (ez utóbbi sokkal inkább). Hernyójának tápnövényei különböző tölgy (Quercus) fajok.
Elülső szárnya megnyúlt, de magas, márványos mintázatú. A hátulsó szárnya kerek, a szárnyak szegélye hullámos, rajta 2 ívelt fekete szalaggal. A külső keresztvonal a vesefolt alá bekanyarodik, úgynevezett hurokfoltot alkot, mely kerek és teljesen lefűződött a keresztvonalról. Fonákja sárgásfehér, a hátulsó szárnyé narancssárgás. Elülső szárnyának alapszíne barnásszürke, a fekete belső keresztvonal mögött a tőtér nagy részén sötét olajbarna szalag húzódik. A keresztvonal előtt a szárnyat sűrű fehér behintés fedi. A vesefolt többnyire elmosódott, máskor jól fejlett. A külső keresztvonal villám alakúan zegzugos vagy fogazott, benne fehér pontocskák láthatók. Hátulsó szárnya narancssárga, a belső szalag hosszú hurkot vet a tő- és a középtér egy része körül, a felső szegélyén éles, belső fele eléri a szegélyt. A külső szegély öve hasonló szerkezetű, a rojt szürke. A válltakarónak fekete szegélye van, a potroh sárgásbarna.