Catocala conversa

Meleg, száraz tölgyesek lepkefaja, amely mindig is nagyon ritka volt hazánkban. Legfőbb élőhelyei hegy és dombvidékek meleg, déli oldalai. Csalétekre valamint fényre egyaránt érzékeny. Hernyójának tápnövényei különböző tölgy (Quercus) fajok, főként a molyhos tölgy (Quercus pubescens). Igen lokális, de egyes élőhelyein esetenként nem ritka. Csalétekre valamint fényre egyaránt érzékeny. Vándorfajként is számon tartjuk.

Elülső szárnya megnyúlt, márványos mintázatú. A hátulsó szárnya kerek, a szárnyak szegélye hullámos, rajta 2 ívelt fekete szalaggal. Hátulsó lábszárán tövisek vannak. Elülső szárnyának fonákján a külső szegélytérrel együtt a szárny csúcsa is fekete. A hátulsó szárny fonákján a belső fekete csík kb. derékszöget bezáró ék alakú. Elülső szárnyának alapszíne szürke, sötét behintéssel. A belső keresztvonal széles, ferde, a sejt alatt két hullámot vet. A külső keresztvonal zegzugos, villámszerű, a hurokvonal nincs lefűződve, a vesefolt sötét, benne 2 fekete ponttal. Mögötte a felső szegély és a sejt szürkésfehér, az árnyékvonal széles, a hullámvonal alig látható. A szárny csúcsa világosabb szürke, a tővonal szaggatott, legsötétebb a szárny ránctere. Hátulsó szárnya sárgásbarna, a belső fekete szalag az m3 és az an ér mentén élesen kiszögellik. A fekete szegélysáv szegélysáv a felső szegélyen széles, az m3 ér mentén behúzódik és elkeskeskenyedik, a rojt szürke, a szárny csúcsában fehér.