Calophasia opalina

Holomediterrán-turkesztáni faj, mely az Ibériai-félszigettől a Földközi-tenger északi partvidékén és Közép-Európán át a xeromontán hegyvidékeken Afganisztánig és a Tien-Sanig, a sztyeppzónában a Transzaltáj-Góbiig terjedt. Meleg- és szárazságkedvelő faj, száraz gyepterületeken, hegyi és síkvidéki sztyeppekben és félsivatagokban, sziklás és nyílt homokos vidékeken tenyészik. Magyarországon elsősorban dolomit-sziklagyepekben, és nagy borítottságú homoki gyepekben gyűjthető; sehol sem gyakori. Legnagyobb hazai populációja a Csiki-hegyekben él. Kora este kezd repülni, kezdetben virágokat látogat és rendszerint csak az éjszaka második felébenjelentkezik a fényforrások körül; a mesterséges fény vonzza. Kétnemzedékes, április végétől június közepéig és július elejétől szeptember közepéig repül. Hernyója sárgásfehér, hátvonala sárga. Hátán két hosszanti, kisebb és nagyobb foltok keverékéből álló csík fut végig. A foltok között lilás behintést találunk. Ennek a mintázatnak következményeként a hernyó sárga-fekete csíkozá-súnak látszik. A hasi oldal egyszínű, folttalan. A légzőnyílások feketék; a fej kicsiny, kékesszürke árnyalatú, fekete hosszanti vonásokkal és pontokkal. Gubóját vagy a tápnövény szárára, vagy elszáradt kórókra, sziklafalakra szövi, falába az aljzat darabkáit is beépíti. A bábállapot igen rövid, az imágó késő délután bújik ki a bábból és szinte rögtön kifeszülése után szárnyra is kel. Bábként telel. Tápnövényei Linaria és Antirrhinum fajok, főként a L. genistifolia. (= casta BORKHAUSEN, 1793, homonym). Típuslelőhely: Olaszország. [Ronkay&Ronkay, 2005]