Brachylomia viminalis

Euroszibériai faj, Mandzsúriától Szibérián át Észak- és Nyugat-Európáig terjedt el; míg észak felé a szubarktikus területekig hatol, addig délen areája felszakadozik és a mediterrán félszigetek északi hegyláncaira, illetve a Balkán középső, magasabb vonulataira korlátozódik. Elterjedése déli határait kelet felé a Pontusi-hegység és a Kaukázus jelenti. Hazánkban a középhegység és a nyugat-dunántúli dombvidék hűvösebb klímájú patakvölgyeiben általánosan előfordul, a síkvidékeken csak nagyobb vízfolyások mentén, illetve láp- és mocsárerdőkben találták meg. A mesterséges fény vonzza, alkalmanként a csalétken is megjelenik; sehol sem gyakori. Egynemzedékes faj, június közepétől augusztus végéig repül. Peteként telel, a hernyó a tápnövény ágainak csúcsain, összehúzott levelek között él és táplálkozik. Típuslelőhely: Németország (= stricto. ESPER, [1789]; saliceti BORKHAUSEN, 1792; scripta HÜBNER, [1803]). [Ronkay&Ronkay, 2005]