Apaustis rupicola

Az Ausztriától Magyarországon és a Balkánon át Kurdisztánig és a közáp-ázsiai Alatau-hegységig elterjedt fajt Magyarországon a Vértesben, a Börzsönyben, a Budai-hegyvidéken, a Gödöllői dombvidéken, Gyömrőn, Bugacon és Egerben észlelték; mindenhol nagyon lokális. Élőhelyei meleg, száraz gyepek, sziklagyepek, lejtősztyeppek, homokgyepek (főleg domb és hegyvidéken), ahol a kakukkfű nagyobb számban megtalálható. A faj nappal mozog és igen gyors röptű, leggyakrabban tápnövényén, a kakukkfüvön pillantathatjuk meg. Ritkábban éjjel is találkozhatunk egy-egy felzavart példányával lámpánk fényénél.

Az imágó elülső szárnyának alapszíne fekete, amelyet sűrű és igen sötét, bronzos, barnásszürke behintés borít. A belső keresztvonal széles árnyékként jelentkezik, a középtéren szintén széles árnyékvonal húzódik végig. A bagolylepke rajzolat foltjai hiányoznak. A külső keresztvonal tusfekete, éles és fogazott, világosabb térbe fut le, előtte a szárny ismét fokozatosan elsötétedik s e rész külső zegzugos határa a hullámvonalnak fogható fel. A felső szegély külső felén apró fehér foltocskák vagy ékek foglalnak helyet. A tővonal fekete, szaggatott, a rojt hófehér, belső felét nagy, fekete, szögletes foltok tarkítják. Hátulsó szárnya füstösfekete, rajzolatlan. Feje és gallérja jellegzetes sötétsárga. A fonák feketés.