Holarktikus faj, a Palearktikumban a Brit-szigetektől a Távol-Keletig húzódó, igen nagy areával. A zonális erdőssztyepp és a hegyvidéki lombhullató erdőzóna állata, Magyarországon a Középhegységben és a nyugati határszélen sokfelé, az Alföldön csak igen lokálisan fordul elő. Noha hűvös középhegységi területeink jellemző állata, az ötvenes évek elején bizonyító példány hiányában törölték a hazai faunalistából. A hetvenes években beköszöntött hosszabb atlantikus időjárási periódus során az ország egyre több pontjáról került elő, még extrém száraz és meleg élőhelyekről is, később, a kontinentális klímájú években újra visszaszorult. A mesterséges fény vonzza és a csalétken is sokszor megjelenik. Egynemzedékes, június elejétől augusztus végéig repül. Hernyója barna vagy zöldesbarna. Hátán lapátalakú, a hátvonal által kettéosztott fekete foltokkal, amelyekben egy-egy apró fehér pont is megtalálható. Oldalvonala fekete, alatta vöröses árnyék húzódhat. A légzőnyílások fehérek. Feje barna két sötét folttal. Hernyóként telel, májusban bábozódik. Polifág, irodalmi adatokban szereplő tápnövényei Rubus, Polygonum, Rumex, Salix és Vaccinium fajok. (= herbida [DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775; egregia ESPER, 1787; jaspidea BORKHAUSEN, 1792; mixta HAWORTH, 1809; herbacea GUENÉE, 1852). Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]