Nyugat-Európától az Urálon és Szibérián át Koreáig elterjedt faj, melynek hazai populációi megegyeznek a nevezéktani törzsalakkal. Melegkedvelő állat, Magyarországon sok lelőhelye ismert, de sehol sem gyakori. A mesterséges fény vonzza, időnként a csalétket is felkeresi. Egy-nemzedékes, június végétől augusztus végéig repül. Hernyóként telel, májusban bábozódik. Hernyója piszkos szürkésbarna, világos hátvonallal és feketésszürke árnyékvonallal az oldalain, hátán elszórtan fekete pontocskákkal. Feje barna. Polifág, főbb tápnövényei Chenopodium, Rumex és Trifolium fajok. (= corticea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775)). Típuslelőhely: Németország, Berlin környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]