Mediterrán-kisázsiai faj, az Ibériai-félsziget északi részétől Örményországig, illetve a Baltikum keleti vidékeiig terjed; nyugaton areája az atianto-meditenán pistacinoides (D'AUBUISSON, 1867) fajjal részben átfedő. (Ez utóbbi fajt egyes szerzők az A. nitida nyugati alfajának tekintik). Erdőlakó, a zárt, aljnövényzetmentes fenyvesek és hegyi bükkösök kivételével szinte mindenütt megtalálható, nagyobb számban a középhegység déli oldalainak meleg, száraz, elegyes tölgyeseiben fordul elő. Egyetlen nemzedéke szeptember-októberben repül, a mesterséges fényt és a csalétket is rendszeresen felkeresi. Hernyója szürke vagy zöldesszürke, egészen finoman szőrözött. A három hátvonal fehéres, közöttük sötét, ferde vonalakból álló szögrajzolat található. Oldalvonala világos, zöldes, benne ülnek a fekete légzőnyílások. A nyakpajzs fekete, két fehéres csíkkal. Feje szürke, a rágok feketék. Peteként telel. Tápnövényei Prunus, Primula, Rumex, Plantago, Veronica és Brassica fajok. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]