Agrochola humilis

Pontomediterrán faj, mely nyugat felé egészen Franciaországig és Belgiumig, keleten Közép-Törökországig terjedt el. A Mediterráneum bizonyos részein és Közép-Európa szubmediter-rán tölgyeseiben helyenként nem ritka, másutt igen szórványos és alacsony egyedszámú. Az igen világos, ezüstös fényű kis-ázsiai populációk önálló alfajt (ssp. anatolica PINKER, 1980) képeznek. Élőhelyei meleg, száraz tölgyesek, karsztbokorerdők, főként a középhegység és a dombvidék déli lejtőin található, síkvidéki területeinken kifejezetten ritka. Egyetlen nemzedéke ősszel rajzik, rajzáscsúcsa szeptember végére-október elejére esik, de első példányai már augusztus végén megjelennek. Hernyója zöld három fehér hátvonallal, az egész test finoman fehérrel és feketével pontozott. Oldalvonala fehér fölötte vannak a fehér, fekete keretű légzőnyílások. Feje barnászöld. Peteként telel. Lágyszárúakon polifág. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]