Ez a Palearktikum déli részén, trópusi Ázsiában, Ausztráliában és környékón előforduló faj Magyarországon nem telel át, de évente rendszeresen bevándorol. Júniusban figyelhető meg először, de ekkor jóval ritkább, mint az őszi bevándorlása idején (VIII vége, IX). Ősszel a nálunk kifejlődött imágók is rajzanak, olykor visszavándorolnak délre. A lepkék alkonyatkor peidnián és más, illatos, dús nektártartalmú virágokon táplálkoznak. Élénkzöld vagy kékeszöld, tojásdad petéi igen aprók. Hernyója változékony; zöld, barna vagy feketésbarna, szarva lapított. A zöld hernyók hátán sötétzöld vonal fut, a szelvények oldalán 1-1 fekete folt van. Okkerszínű ferde oldalvonalai felül fekete szegélyűek. Fején is fekete vonalak vannak. A barna alak hátán 3 világosabb sáv fut, torszelvényein okkerszínű sáv, potrohszelvényein oldalt 7 ferde sáv van. Fekete légzőnyílásait sárga gyűrű veszi körül. A fekete alak fő rajzolati eleme 1 sárga hosszanti vonal a háton. A hernyó nyáron, VII—IX-ben szulákfajokon, nálunk főleg a Convolvulus arvensis-en 61 s éjjel táplálkozik. Talajrepedésekben bábozódik. Bábja fénylő barna, a kremaster erős, hegyes. A nyelvtok a tor előtt felcsavarodott.
A Palearktikum déli részén, trópusi Ázsiában és Ausztráliában előforduló faj Magyarországon nem képes áttelelni, de évente rendszeresen bevándorol. Júniusban figyelhető meg először, de ekkor még jóval ritkább, mint az őszi bevándorlása idején - amikor a nálunk kifejlődött imágók is rajzanak már. Olykor visszavándorolnak délre. Az imágók alkonyatkor petúnián és más, illatos, dús nektártartalmú virágokon figyelhetők meg, amint azok a virág előtt lebegve szívogatnak.