Aglia tau

A Palearktikum lomberdő-zónájában csaknem mindenütt él. Magyarorszá­gon bükkösökben mindenhol előfordul és sokfelé gyakori. Egyetlen nemzedéke IV elejétől, olykor már III végétől V végéig rajzik. A hímek nappal, enyhe napos idő­járás mellett 1-2 méteres magasságban sebesen repkednek. A nőstény éjszaka re­pül, de a mesterséges fény csak kevéssé vonzza. A hím csak egészen kivételesen repül fényre. Lapított, tojásdad petéje sötét színű. A tápnövény levélfonákjára egyesével helyezi el a nőstény. Kifejlett hernyója zöld, 7 potrohszelvényének olda­lain 2-2 ferde, sárga sáv van. Oldalain, a légzőnyílások alatt a test teljes hosszá­ban sárga vonal fut végig. Légzőnyílásai vörösbarnák. Utótora púpos. Az egész testfelületet apró, pontszerű világos kiemelkedések borítják. A nyár első felében bükkön él. Az avarban, laza szövedékben bábozódik. Feketésbarna bábja áttelel.

A hím nappal is, éjjel is repül, különösen napfényes időben aktív. A nőstény keveset mozog, főleg szürkületkor, amikor a mesterséges fényen is megjelenik. Hazai elterjedése: főleg a hegyvidékeink bükköseiben gyakori, de a dombvidékek kocsánytalan tölgyeseiben is előfordul.